AZ ESZEM MEGÁLL, AVAGY HOGYAN TANULJUK MEG A PALEOLIT ÉS NEOLIT SZERSZÁMOKAT SPANYOLUL?


Akinek a miért is, vagy minek kérdésre már van válasza, annak marad a hogyanlaugh.

Így volt ezzel az a gimnazista lány, aki a napokban járt nálam, és aki spanyolul tanulja a történelmet.

A tanárjuk a könyvben szereplő ábrákat dobta be a témazáróba, ezeket az ábrákat kellett szöveggel ellátniuk.

A lány csak azzal volt bajban, hogy mégis hogyan tanulja meg ezeket?



Ahogy lapozgattam a könyvet, az első percekben csak hümmögtem.

Egyrészt, mert ezalatt hálát adtam magamban a lehető legtöbb istenségnek, hogy a, nem vagyok gimnazista b, nem nekem kell ezt megtanulni.

Másrészt, nem akartam káromkodásokban kitörni, hogy mégis mi értelme van ezen szerszámok - kések, pattintott kövek neve - megtanulásának és rövidtávú memóriába tuszkolásának?

Nemcsak paleolit szerszámok voltak persze, a tananyag messzebbre ívelt ennél, de már eleve. Miért a részletek és miért nem az összefüggések, a „bigger picture”?


Miután az első pár percen valahogy áthümmögtem magam, próbáltam arra összpontosítani, mi a jó eget lehet tenni. Mit tennék én? Hogyan csinálnám? És lassacskán meg is jöttek a válaszok.


Szedjük szét a képeket, ábrákat.

Első körben memorizáljuk a formákat-hány doboz van egy sorban, egy oszlopban.

Ha megvannak a dobozok, rajzoljuk le őket, négy vízszintes, három-négy-három oszloponként (igen, én is csináltam vele, kíváncsi voltam magamra :D). 

Akár nevet is lehet nekik adni, ha így könnyebb, csak legyen mihez kötni.

Ha pedig a formák, rubrikák a helyükön vannak, jöhet a tartalom.

Hány szó van a dobozokban? Ha pedig rajzok vannak (csinos szerszámok), azokból mennyi?

Ha pl. öt van egymás mellett, milyen a két legszélső és a milyen a középső? Így tovább... 


Legnagyobb örömömre a harmadik, negyedik körre az ábrát sikerült teljesen memorizálnunk (nekem is!) feliratokkal, képekkel! Nagyjából 1-2 perc mindegyik kör, így egy ábra maximum 10 perc alatt kész.

És mivel a gimnazista lány örvendezett, én is örvendeztem. Nagyon :)


Főleg, mert sosem lehet tudni, mikor kell kérnem valahol, valakitől, spanyolul egy hosszú nyelű sarlót!