NEM MEREK MEGSZÓLALNI, MERT NINCS ÖNBIZALMAM!

Milliószor hallottam ezt a mondatot, spanyol órán a spanyolról, angolon az angolról. És meg is értem, nem is csoda. A legtöbben azt tanultuk, hogy ha nem vagyunk „elég” jók, inkább maradjunk csendben.


A jó hír az, hogy ez gyógyítható:)


Tegyük fel, hogy nincs önbizalmad. Rajzold le, fesd le a fejedben ezt a „Nincsönbizalmam”-ot.

Hogy néz ki, milyen a fizimiskája? Kicsi, nagy, szőrös, pikkelyes?

Miket csinál, ha mondjuk ketten elmentek nyelvtanfolyamra, tanárhoz, coach-hoz? Kuksol? Szégyelli magát? Bebújik a pad alá és onnan káromkodik?

Ha ezzel megvagy, akkor nincs más dolgod, mint beülni nyelvtanfolyamra, elmenni társalgási klubba, tanárhoz, coach-hoz, vele együtt, így ketten, Te és „Nincsönbizalmam”, és nekilátni a munkának.

Figyeld meg, hogy ő mit csinál, és mit csinálsz Te.

Kedves barátod, ott ül melletted, meg minden, néha dumcsiztok.

Elnézed neki, amiket csinál, mert amúgy bírod, és jókat nevetgélsz rajta, főleg, mikor szidja a spanyol igeragozást, vagy a present perfect-et az angolban. Jó buli, na.


De attól Te még lehet, hogy úgy döntesz, elég volt a marháskodásból, inkább kimondasz egy nyaffadt angol/spanyol szót.

Lehet, hogy eleinte csak azt, hogy „Of course”, vagy, „I like reading”, esetleg „love you baby”, netán „Gracias, amigo”.

Ő majd csak bámul, hogy mit izélsz, nem erről volt szó, de te folytatod, hogy „I have always loved rock music”, esetleg „Siempre tengo hambre, tio”, és érzed, hogy ez nem is olyan gáz!

Nem is vagy gáz!

És akkor megszületik benned a kétely: lehet, hogy soha nem is voltál gáz? :)

KAPCSOLATFELVÉTEL