SIKERÜL VAGY ELBUKOK? - A KARRIERVÁLTÁSRÓL


Nagyszerű karrier coach előadásán voltam a napokban. Arról is beszélt többek közt, hogy min múlik az, hogy sikerül vagy sem a váltás, illetve arról, hogy a váltások nagy részét érzelmi, zsigeri döntések hozzák.


Valaki a hallgatóságból ezt a kérdést tette fel: „Találkoztál már olyannal, aki a szívére hallgatott és mégis elbukott? Nem sikerült neki, amibe belevágott?”


Ez a kérdés nagyon megfogott. El is mondom, miért.

Egyrészt, arra jutottam, hogy a SIKER mintegy kényszerként van jelen az életünkben: ami nem sikeres, az értéktelen.

Emiatt, vagy emellett, rettegünk a KUDARCtól. A kudarc az, amit szégyellünk, az, ami nem ment, vagy ami majd biztos nem fog menni, azaz ami ciki. 

Mi ezzel a baj?


Sajnos azt kevés helyről tanuljuk, halljuk, pedig igazán fontos lenne, hogy a KUDARC (amellett hogy pocsék érzés) visz, vihet minket előre!

Kilőhet minket egy új irányba, vagy megtanítja, mit kell másképp tennünk.

Ahogy Connor Franta vlogger írta a könyvében, „failure is your teacher”, azaz a „kudarc a tanítód.”

Megtaníthat arra, hogy mit kell másképp tennünk, vagy arra, hol fejlődhetünk, vagy arra, valójában akarjuk azt a „sikert” valójában.


Mégis mostohán bánunk a kudarcainkkal. Mert biztosítékot akarunk, mindenre, hisz nem akarunk pofára esni, ugyan ki akar? Csakhogy nincs olyan, hogy biztosíték. Semmi sem jár, semmi sem törvényszerű (ha így teszel, tuti sikeres leszel, etc). Igen, nem sikerül mindig annak, aki a szívére hallgat, és igen, van, hogy elbukik.

Elbukik és másba kezd, vagy másképp kezd ugyanabba. Nincs recept, ami mindenkinek egyformán működne!


És ez félelmetes. Pont olyan, mint kisgyereknek a bicklizés. Lehet félni tőle, de ha meg sem próbáljuk, soha nem tanulunk suhanni a szélben a bringán.